Amerikai kutatók rájöttek, hogy egy átlátszó fejű mélytengeri hal hogyan használja nagy, felfelé néző szemeit. Az állat a fején át figyeli, van-e zsákmány fölötte, és ha éppen felfelé támad, előrefordítja szemeit.

A Macropinna microstoma halfajt 1939 óta ismerik a biológusok, de eddig keveset tudtak a szokásairól, mivel az állat több száz méter mélyen él. Az angolul barreleye-nak, azaz hordószeműnek is nevezett halat az utóbbi években a Monterey Bay Aquarium Research Institute (MBARI) tudósai figyelték meg alaposan. A kutatók, Bruce Robison és Kim Reisenbichler a kaliforniai vizekben, 600 és 800 méteres mélység között élő halak viselkedését vizsgálták az intézet kihelyezett távirányítású eszközeivel. Eredményeiket [1] most a Copeia című szaklapban közölték.

Macropinna microstoma (kép: MBARI)

A hordószemű bizarr külsejű hal. Nevét két hatalmas, zöldes színű szeméről kapta, ezekkel az állat felfelé néz a fején keresztül, ami a szem fölött teljesen átlátszó. A fej első részén két apró lyuk található, az ember először ezeket nézné szemnek, pedig valójában az állat szaglószervének részei, orrcimpák. A szemek zöld pigmentjei a kutatók szerint abban segítik az állatot, hogy könnyebben kiszűrjék azt a kevés napfényt, ami lejut a mélybe, és észrevegyék azokat a biolumineszcens fényeket, amiket egyes medúzafajok bocsátanak ki magukból.

Robison és Reisenbichler ugyanis arra jutottak, hogy az állat elsősorban medúzákkal és kisebb állatokkal táplálkozik, de az is előfordul, hogy a medúzák zsákmányait lopja el. A hal ideje nagy részét szinte mozdulatlanul lebegve tölti (nagy uszonyaival képes erre), és figyeli a vizet maga fölött. Amikor zsákmányt lát, felfelé néző szemeit előrefordítja, és úgy úszik felfelé, hogy táplálékot szerezzen. A kutatóknak sikerült élve felszínre hozniuk egy példányt, amit egy hajó tartályában tovább vizsgáltak, és megerősítették, hogy a hordószemű előre is tud látni, ha a szükség úgy hozza. Ez új felfedezés volt, mint ahogy azt sem tudták eddig, hogy a szemeket egy folyadékkal töltött réteg védi az állat fejében.

A tudósok a továbbiakban a Macropinna microstoma közeli rokonainak viselkedését szeretnék megvizsgálni.