A helyiek szerint ez az egyetlen ilyen létesítmény Magyarországon, mégis évek óta az eldózerolás fenyegeti az alagi versenyló-tréningtelep téli pályáját. A területet a tulajdonos átminősítené, bár a tiltakozó civilek szerint erre nincs joga, mivel a környék helyi védelem alatt áll. A pálya igazi különlegesség: az eszeveszett hajszához szokott versenylovak itt tudják igazán kifutni magukat. Olyan nekik a terület, mintha végtelen pusztákon vágtathatnának. Az első meccset megnyerték a lóvédők.

Demonstrációval, a köztársasági elnöknek írt levéllel, sajtóközleménnyel készült több civil szervezet a dunakeszi képviselő-testület csütörtöki ülésére. A civilek egy, a polgármester által benyújtott határozati javaslat miatt tiltakoztak. A javaslat 13 dunakeszi ingatlan területi besorolásának átminősítését érintette volna, köztük az alagi versenyló tréningtelep - ahol Overdose-t, az utóbbi idők legsikeresebb magyar versenylovát is tartják - úgynevezett téli pályáját is. A tiltakozást elsősorban ennek az ingatlannak a lehetséges átminősítése váltotta ki, jóllehet a civilek a javaslatban szereplő több más zöldterület - véderdők, tőzegtavak melletti területek - beépíthetővé nyilvánítását is ellenzik.

Az átminősítés különleges területté nyilvánította volna - az egész versenyló-tréningteleppel együtt helyi védettséget élvező - téli pályát. A különleges területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) akár 40 százalékos beépíthetőséget is lehetővé tesz. Kecskeméthy Géza dunakeszi független polgármestere az [origo]-nak azt mondta, a területek tulajdonosai kezdeményezték az átminősítést, amivel az önkormányzatnak kötelessége érdemben foglalkozni. A képviselők a civilek nyomásra azonban végül levették a napirendről a kérdést.

A problémás pálya

A téli pálya ügye azonban ezzel nem oldódott meg. Az ingatlan évek óta viták forrása, 2005-ben például egyszer már felmerült, hogy lakóterületté minősítsék, de a képviselők ezt akkor is elutasították.

A Nemzeti Lóverseny Kft. révén állami tulajdonú ingatlant 2005-ben adta el az akkori állami vagyonkezelő ÁPV Zrt., hogy a bevételből finanszírozza a veszteségesen működő cég adósságait. Az adásvétel sem volt zökkenőmentes, az első - egy magánszeméllyel kötött - szerződést ugyanis elővásárlási jogára hivatkozva megtámadta egy másik magánszemély. Az ügy bíróságra került, és 2007-ben az eredeti szerződést megtámadó férfinak, Winkler Mártonnak ítélték a tulajdont.

Az adásvétel törvényességét azonban többen vitatják a terület helyi védettsége miatt. Az ingatlant ugyanis az alagi tréningközpont többi részével - a nyári pályával, illetve a lovászlakásoknak, istállóknak karámoknak helyet adó központi területtel - együtt 1993-ban helyi védelem alá helyezte a dunakeszi önkormányzat. Tavaly év elején a Levegő Munkacsoport a Pest megyei Főügyészséghez fordult a szerintük alkotmányos aggályokat is felvető adásvétel felülvizsgálatát kérve. Az ügyészségi határozat megszületett, ám azt csak a napokban postázták a civileknek, pontos tartalma egyelőre nem ismert. A pályát idén tavaszig - a tulajdonos beleegyezésével - még használhatta a versenylóképző központ.

Menekülési ösztön

A versenylovak felkészítésében kétféle pályát használnak Alagon. Az egyiket nyárinak, a másikat télinek nevezik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az egyiket nyáron, a másikat télen használják, inkább a használat jellege különbözik - magyarázta az [origo]-nak Sarkadi Márton helyi lóbarát. A nyári pálya egy rendes ügető, az ovális pályavonal mentén fehér korláttal, ami versenykörülményekre emlékezteti a lovakat. A téli pálya ezzel szemben szabad ligetes, pusztás terület, korlátok és versenypálya nélkül, ami inkább az állatok eredeti, szabad élőhelyére hajaz.

Sarkadi szerint maga a lóverseny elve a ragadozó előli menekülés ösztönén alapul. A vadonban menekülő ménesben a leggyorsabb egyed éli túl biztosan a támadást. Ezt szimulálják a lóversenyeken is. A lovak ösztönösen érzik ezt a feszült helyzetet, és mindent kiadnak magukból, gyakran önpusztító módon hajtanak. (Overdose zsokéja is ezért magyarázta a Kincsem Parkban rendezett futam után, hogy vissza kellett fogni a lovat.) A nyári pályán a versenykörülményeket szimulálják. A téli pályán azonban nics korlát, nincs világos pályavonal, nincs feszültség. Sarkadi szerint teljesen másként viselkedik a versenyló a pályán, mint a ligetes pusztán. Itt fesztelenül lehet a lovakkal vágtatni, ami az alapozó edzéseken esetében kívánatos.

Vidámpark és expó

A téli pálya tulajdonosa időközben több elképzelést is vázolt a terület hasznosítására, a most elvetett területi átminősítés is ezek megvalósítását célozta volna. Az [origo] birtokába került, a képviselőknek idén április elején nyomtatásban kiosztott Az alagi téli pálya jövőbeni hasznosítása című dokumentumban vidámpark, rehabilitációs központ, állatos nagyáruház, lovas- vagy energetikai témapark, illetve minigolfpálya létesítését vetik fel az 53 hektáros ingatlanon. Az ötletek közös vonása, hogy a jelzett létesítmények mellett ügetőpályát álmodtak a területre. A változatok közül a képviselőknek eljuttatott anyagban kiemelték a lehetőségek közül azt a verziót, amely szerint az ügető mellett szálloda és népmesés témájú vidámpark épülne a területen.

A képviselőkhöz - elektronikus formában - eljutott egy másik hasznosítási terv is, amely az egész Budapest és Dunakeszi között fekvő zöldsávra - a tréningközpont, a nyári és téli pálya, a dunakeszi sportrepülőtér, illetve az alagi majorhoz tartozó mezőgazdasági területek - vonatkozó lehetséges fejlesztéseket mérlegeli. Az elképzelés egy sokpavilonos expóterület felépítése. A civileknél többek között ez csapta ki a biztosítékot, és most azt javasolják, hogy a sportrepülőteret is nyilvánítsák természetvédelmi területté.