Szenzációs felfedezésről számol be legfrissebb számában a Nature című tudományos folyóirat: amerikai kutatók megtalálták az eddig ismert legősibb szivacs maradványait Ománban.

Gordon Love és geológus kollégái (Kaliforniai Egyetem, Riverside) egy tengerparti olajkutatáson leltek rá a mintegy 635 millió évvel ezelőtt élt kova-szaruszivacsok anyagaira. A tudósoknak – miután felaprították és kémiai elemzésnek vetették alá az ősi szervezeteket rejtő, több mint ezer méteres mélységben fekvő üledékes kőzeteket – a törmelékből sikerült azonosítaniuk a 24-izopropilkolesztánt, a szivacsok egyik jellegzetes sejthártya alkotó szteroidját.

 A szakemberek szerint ez a szerves vegyület a bizonyíték rá, hogy a legegyszerűbb többsejtű állatok már sokkal korábban kialakultak, mint azt eddig feltételeztük. A most fellelt anyagok alapján ugyanis valószínűsíthető, hogy egyes kova-szaruszivacsok már az állatvilág evolúciós fordulópontjaként számon tartott, 542 millió éve történt ún. kambriumi robbanás előtt is léteztek.

A kutatókat több nehézség is meggátolja abban, hogy egyértelműen megállapíthassák: mikor jöttek létre az első soksejtű állati szervezetek. A legfontosabb probléma, hogy a legősibb többsejtűek nem rendelkeztek olyan szilárdító vázzal, amely lehetővé tette volna számukra a kövületképzést. A prekambriumi faunával foglalkozó szakemberek ezért fosszíliák híján elsősorban az adott állatcsoportra jellemző egyedi jelölő molekulák, az ún. biomarkerek után kutatnak. A most felfedezett anyag pedig ilyen, kizárólag a szivacsokra jellemző biomarker.