Már több mint száz éve ismerik, élő példányát azonban először sikerült felszínre hozni annak a mélytengeri halfajnak, amely szemeit illetően igazi különlegesség az állatok világában. Amint a frissen közölt felvételeken jól kivehető, a kísértethalnak látszólag négy szeme van, amelyek közül egy pár fölfelé, egy lefelé néz.

Mint korábban hírt adtunk róla, a 25 centiméteresre is megnövő, hosszúkás testű, áttetsző fehér "kísértethal" élő példányát Tonga partjai közelében, Szamoa és Új-Zéland között fogták ki a Tübingeni Egyetem kutatói. Kezdetben nem is igen tudták, mi akadt a hálójukba, de különös kinézete azonnal felkeltette a biológusok figyelmét: úgy tűnt, mintha a halnak négy szeme lenne, márpedig jelenlegi ismereteink szerint ilyen állat nincs a gerincesek közt. A későbbi vizsgálatok a Dolichopteryx longipes faj képviselőjeként azonosították a halat, és fény derült rendkívüli szemének felépítésére: a Dolichopteryx longipes-nek is két szeme van, de ezek további két részre oszlanak, amelyek közül az egyik fölfelé, a másik lefelé néz.

A Bristoli Egyetem kutatója, dr. Tammy Frank által készített felvételen a hal szemének felfelé forduló felében visszaverődik a fény, miközben a lefelé álló rész a felülről érkező fényt nem érzékeli

A kísértethal szemeinek felfelé néző fele - mint azt korábbi cikkünkben leírtuk - a mintegy ezer méterrel feljebbről leszűrődő fényt fogja fel, míg a szem lefelé álló részében több ezer, kissé eltérő szögekben beállított tükrökként működő, parányi fényvisszaverő kristály fókuszálja a fényt a retinára. A hal így egyszerre képes a távolból, fentről érkező napfény hasznosítására és a lentről jövő, egyéb mélytengeri állatok által kibocsájtott fény érzékelésére. (A tenger mélységeinek legfontosabb fényforrásai maguk az élőlények: ezek 80 százaléka bocsát ki fényt biolumineszcencia által.) A kutatók szerint a kísértethal az egyetlen ismert mélytengeri hal, amely felfelé és lefelé nézve is fókuszált képet alkot a szemével. Ez a képesség rendkívül hasznos a tenger olyan mélységeiben, ahol a fény leghalványabb jelének érzékelése is az életet jelentheti számára - akár a táplálékát, akár a rá vadászó ragadozót jelezze.

A Dolichopteryx longipes az általunk ismert egyetlen faj, amely valaha ehhez hasonló szemberendezkedést fejlesztett ki a gerincesek 500 millió éves fejlődése során - mondták el a BBC-nek a Bristoli Egyetem kutatásban résztvevő munkatársai, akik a korábbi felfedezésről most először közöltek felvételeket.